A makrobiotikus diéta szigorúbb bármely fogyókúrás módszernél, melyet eddig megismerhettünk, viszont követõi az egészséges élet megszállotjaként sokszor örökre rabjai maradnak ennek az életmódnak. Szinte kizárólag szemes gabona (pl. barna rizs), valamint zöldségfélék és halételek fogyasztását engedélyezi, ám a menü sokszor tofut és algát is tartalmazhat, azonban mindenfajta kenyér, hús és tejtermék fogyasztása tiltott.

Alapvetõen az emberi faj nem ragadozó, természetes tápanyagai a gabonafélék, a magvak, a zöldségek és gyümölcsök, éppen ezért a diéta is hasonló elvet követ.

Kiábrándító, de sajnos igaz: a néhány nap alatt leadott súly nagy része folyadék, kisebb része az izmokból származó fehérje, legkisebb része zsír. Pár napos böjttel nem tudunk megválni az évek hosszú sora alatt felhalmozódott zsírpárnáktól. Ehhez egészen más jellegû fogyókúrára van szükség. Amit a böjttel el lehet érni, az az, hogy a sós, fûszeres ételek által megkötött folyadék távozik szervezetünkbõl, így mindenképpen energikusabbá, könnyedebbé válunk.

Ugyanúgy, ahogy bizonyos ételek, úgy a böjtkúra sem fejt ki minden emberre egyformán jó hatást. Akiknek érzékenyebb a gyomruk vagy emésztõrendszerük más területe, vagy valamely krónikus bántalomban szenvednek, érdemes fontolóra venniük a kúra megkezdését, hiszen többet árthatnak vele maguknak, mint amennyit a böjt használ. Ha a böjtöt három napnál többre tervezzük, mindenképpen kérjünk hozzá szakmai segítséget, orvosi felügyeletet. Böjtölés alatt a munkahelyi teljesítõképesség jelentõsen csökken, ezért érdemes inkább hétvégén kísérletezni.

Elõször is ügyeljünk arra, hogy mennyiségileg ne legyen sok az elfogyasztott táplálék, hiszen a kúra alatt összeszûkült gyomrot és a pihent állapotú emésztõtraktust igen jelentõsen megterhelnénk vele. Hellmut Kützer szerint törekedni kell a teljes értékû ételek fogyasztására.

Javaslata az, hogy a kúra utáni napokon folyamatosan emeljük a bevitt kalóriamennyiséget. Induljunk 450 kcal-ról és a hatodik napra jussunk el 1500 kcal-ig. Érdemes gyümölcsöt, zöldséget, gabonafélét bõséggel fogyasztani ezeken a napokon.

A böjtölés némi előkészületet igényel. Egy-két nappal a kúra megkezdése előtt javasolt a húsokat, tejtermékeket étkezésünkből mellőzni, és az olajos magvak, babfélék fogyasztását csökkenteni.

A böjtöt megelőző napon válasszunk könnyű salátát, gyümölcsöt vagy egy tányér levest táplálékul.

Klasszikus böjtölés alatt azt értjük, hogy tiszta vízen, esetleg gyógynövényből készült teán kívül mást nem iszunk, nem eszünk.

E mellett a modernkori böjt a dzsúszkúrát jelenti, ebben ugyanis a folyadék és egyben a táplálékfelvételt zöldség vagy gyümölcslé formájában biztosítjuk.

Előnye a vízivással szemben, hogy értékes nyomelemek, ásványi anyagok, vitaminok jutnak be szervezetünkbe, melyeket nem érdemes még egy napig sem nélkülöznünk.

A böjtölés idõtartama mindig attól függ, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk és hogy próbáltuk-e már valaha a nem evés technikáját.

Ha már tudjuk, mirõl van szó, akkor megbirkózhatunk egy hosszabb ideig (2-4 hétig) tartó kúrával, mely az alternatív medicinában járatos gyógyítók szerint a legmegfelelõbb méregtelenítéshez vezet. Gyakori a hétnapos böjtkúra és a háromnapos böjt, melyet évente négyszer, az évszakváltások idõszakában végeznek. Az úgynevezett prevenciós böjtöt nagyon sokan alkalmazzák.

A böjt bizonyos ideig tartó önkéntes nem evés, mely évezredek óta egyrészt szellemi gyakorlat, másrészt számos betegség kezelésének kelléke.

Az ókorban Hippokratész - a nyugati medicina atyja - hitt abban, hogy a test képes önmagát megújítani. Fontos gyógyító eszköznek tekintette a böjtöt. Ugyanígy Paracelsus is a legjobb gyógymódként hirdette. Az Ajurvéda medicina szintén a gyógyítás fontos építõelemének tekintette.

Természetesen vallási szerepét sem szabad elfelejteni, hiszen a mentális és szellemi tisztulás útját látták benne a zsidó-keresztény, a keresztény, a mohamedán és a buddhista hitben egyaránt.

Sokan ha meghallják azt a kifejezést, hogy bio, biokultúra, általában nem tudják megadni a fogalmi meghatározást, ehelyett asszociálni próbálnak, így általában valami vegetáriánus csodabogárra gondolnak, aki egész nap csak zöldségeket eszik és azt is beszél.

Ha azonban a szakirodalomban fellelhetõ két érdekes tényre hívom fel a figyelmet, miszerint Nagy-Britanniában az élelmiszerfogyasztás ?-ét ma már bioélelmiszerek adják, valamint Dániában a gyermekek immunrendszerének tökéletes kiépítéséhez 3 éves korukig csak biotáplálékot adnak, az emberek elgondolkodnak.

A legtöbb betegség kialakulásában az életmódnak és a táplálkozásnak van meghatározó szerepe, ezért ezeket életmóddal és táplálkozással összefüggõ betegségeknek hívjuk. Vannak veszélyeztetõ tényezõk, amelyek között van néhány, amin nem tudunk változtatni (öröklött hajlam, életkor, nem) és van sok, amin tudunk. Ez utóbbiak között vannak életmódbeli tényezõk ? dohányzás, mozgásszegény életmód, rendszeres alkoholizálás, és a táplálkozási szokások.