A Journal of the American College of Cardiology című szívgyógyászati szaklapban közölt dán tanulmány foglalkozott a túlzásba vitt sport hatásaival. A szakemberek több mint ezer egészséges futó és nem futó embert vontak be a tanulmányukba. A résztvevőket tizenkét éven át követték figyelemmel. A legmagasabb halálozási arányt a hetente több mint négy órát futóknál, illetve a testmozgást egyáltalán nem végzőknél mutatták ki a kutatók.

A résztvevőknek kérdőíveket kellett kitölteniük, az eredményekből a szakemberek arra jutottak, hogy az ideális futási sebesség nagyjából nyolc kilométer per óra, és a legjobb három alkalommal - összesen 2,5 órában - maximalizálni a heti futásmennyiséget. Az ennél intenzívebben - különösen a heti három alkalomnál többször, vagy több mint tizenegy kilométer per órás sebességgel - futóknál ugyanakkora volt az elhalálozás kockázata, mint azoknál, akik nem futottak - írja a BBC News-ra hivatkozva az origo.hu.

Jacob Louis Marott, a koppenhágai Frederiksberg Kórház kutatója elmondta, a testmozgással kapcsolatos útmutatók egyike sem említ felső határt a biztonságos testedzésre vonatkozóan, pedig valószínűleg létezik ilyesmi. A szakemberek egyelőre nem tudják biztosan, hogy mi áll az eredményeik hátterében, de úgy sejtik, hogy a hosszú távú, kimerítő, állóképesség-fejlesztő testedzés a szív és az artériák kóros szerkezeti átalakulását idézheti elő. Maureen Talbot, a Brit Szívalapítvány munkatársa azt vallja, hogy a mérsékelt kocogás jóval hasznosabb, mint a mozgásszegény életmód vagy a túlságosan megerőltető edzés.

Nagy Amarilla, a Life.hu aerobikoktató szakértője képzett gyógytornász és gerinctréner. 37 éves édesanya, és a mai napig a heti mozgásmennyisége jóval meghaladja a fent említett mennyiséget. Egy héten átlagosan 50-60 km-t fut, emellett pedig részt vesz 2 gerinctréningen és két streching órán. ,,Sarkítottnak látom a kutatási eredményeket, pláne, hogy a futást veszik górcső alá. A túlzásba vitt edzés minden sportágra vonatkozik, nem csak a futásra. Például az ultramaraton maga a szervezetnek nagyon nagy igénybevételt jelent, de nem mondanám, hogy tiltott, hiszen akik ilyen futásokra elmennek, azok az emberek érzik, hol a határ. Úgy gondolom, ebben a kérdésben meg kell szabni a határt: ki az, aki ezt hobbiból csinálja, és csak a testsúly optimális szinten tartása és a jó lelkiállapot miatt sportol. Más lapra tartoznak azok, akik versenyszerűen sportolnak, náluk ugyanis ami követelmény, az átlépi egy hétköznapi ember komfortzónáját.

Ha valaki egy héten 4x1 órát fut, attól még nem lesz baja, ha figyel a teste jelzéseire, odafigyel a jelekre, az izomfájdalomra, nem folytat struccpolitikát, és nem terheli túl a szervezetet. Érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni a nyújtásra, a regeneráló készítményekre, masszázsokra. Ha valaki maratonra készül, okos, átgondolt felkészüléssel miért ne futhatná le a távot."

Tóth Viktor tereptriatlonista és Spartan Race versenyző, az "Év tereptriatlon edzője" cím birtokosa 17 éve sportol, az ő életében központi szerepe van a kőkemény edzésnek. Korábban mesélt nekünk arról, hogy vegánként is lehetséges ez a fajta izomfejlesztés, így most is megkérdeztük, mit gondol a legújabb kutatási eredményekről. ,,A cikk hátterében egy olyan kutatás áll, ahol az aktív sportolók száma nagyságrendileg kisebb a többiekénél, így a statisztika szerintem már az elején ferdül. Természetesen minden esetben igaz, hogy minél nagyobb az aktivitás, annál nagyobb odafigyelést és kontrollt igényel. A másik oldalon ugyanakkor ott van a hatékonyság és az eredmény. A cikk állítása olyan, mintha azt mondanám, hogy a lassan haladó autóval tovább lehet eljutni - ez lehet igaz is, hamis is. Nem mindegy, ki ül a volánnál! Nem az a lényeg, hogy lassú vagy gyors, sok vagy kevés az edzés, hanem az, hogy mindenkinek a saját állapotához képest kell az edzéseket végeznie!"

Forrás: http://www.life.hu