A hivatásos kerékpárversenyzők vizsgálatakor a sportorvosok sokféle szívritmuszavart észlelnek, de senki sem tudja, hogy ez csupán az aktív versenyzéssel kapcsolatos jelenség-e, vagy később is visszamarad. Idősödő, egykori versenykerékpárosok vizsgálata most azt mutatta, hogy körükben a kóros szíveltérések a versenyek abbahagyása után is gyakoribbak, mint a golfozók között.

Zürichben Dr. Sylvette Baldesberger és munkatársai megtalálták az összes, hivatásos kerékpárversenyzőt, akik 1955-1975 között legalább egy alkalommal indultak a profi Tour de Suisse versenyen. A 134, egykori versenybiciklistából hatvankettőt sikerült beszervezni a vizsgálatba, melynek eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóirata, az European Heart Journal közli.

A tudományos kutatás alapja mindig az összehasonlítás: ugyanannyi, tehát 62, férfi golfozót is megvizsgáltak, akiknek jelenlegi életkora az egykori biciklistákéhoz hasonlóan átlag 66 év volt. Mindkét csoport tagjai jelenleg is átlag heti négy óránál többet mozogtak, sportoltak. A két csoportban az átlagos testsúly, a vérnyomás és az esetleges szívgyógyszerek szedése is hasonló volt.

A volt kerékpárversenyzők átlagos pulzusszáma most a golfozókéhoz képest lassúbbnak bizonyult. Az ártatlannak minősülő, szabálytalan szívütések számában sem találtak értékelhető különbséget, ezzel szemben a veszélyes, gyógyszeres kezelést igénylő ritmuszavarok határozottabban gyakoribbak voltak a kerékpárversenyzők csoportjában. A volt biciklisták közül háromnak lett szüksége túlságosan lassú szívműködés miatt pacemaker beültetésére is, míg a golfozók közül ilyen kezelésre senki sem szorult.

A svájci sportorvosok munkacsoportja tanulmányában hangsúlyozza: további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy tisztázható legyen, a nagy és tartós fizikai terhelést igénylő sportágak versenyzőinek szervezetében az évekig tartó, szinte állandó erős tréning és a versenyek következtében kialakuló élettani változások közül melyek múlnak el az élsport abbahagyása után és melyek maradnak meg hosszútávon.

Az idősödő kerékpárversenyzők gyakrabban szorultak pacemaker beültetésre, mint a kényelmesebb, kisebb intenzitású fizikai terhelést jelentő golf kedvelői. A volt Tour de Suisse versenyzők között különböző, életveszélyes szívritmuszavarok is sűrűbben voltak észlelhetők, mint a golfozók körében. "Az idős élsportolók nem mindig olyan egészségesek, mint ahogyan azt hiszik" - írják a kutatók.

A szívgyógyászok közül sokan emlékeznek arra, hogy a német sportorvosok évtizedekkel korábban áttekintették a német olimpikonok és világversenyzők életkoresélyeit. Ez még abban az időszakban történt, amikor a Német Demokratikus Köztársaság fiatal sportolói bizonyos területeken világelsők voltak. Az összesítő adatok olyan elrémítőek voltak, az egykori keletnémet élsportolók átlagos életkora annyira rövidnek bizonyult, hogy az NDK politikusai soha nem engedték ezeknek a tudományos eredményeknek a közlését.

A svájci kutatók most csak arra hívják fel a figyelmet, hogy az aktív versenyzést abbahagyó, a korábban szinte a nap jelentős részét kemény edzésekkel töltő sportolók orvosi ellenőrzését a versenyek abbahagyását követően sem tanácsos leállítani. Figyelni kell arra is, hogy a szívbetegségek szempontjából kockázati tényezőt jelentő változások - például az elhízás, rászokás a dohányzásra - ne jelenjenek meg a "nyugdíjas" élsportolók életében.